MOST ÉPP
INFO
Zenélek, és PE-GTK nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok. Szeretek utazni, és szeretem lefényképezni, ahol járok.
Ha akarsz, megtalálsz:
fb,
mail,
flickr
2009
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2008
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2006-2007 - hsz.freeblog.hu
(Mexikóból)
2008. szeptember 4.
Mitől véres a lábad?
Megjöttem gólyatáborból, vagyis kapunyitóból, mert ez ugye nem a nagy gt volt, hanem a Gazdaságtudományi Kar külön(c) tábora.
Első nap unalmas volt, csapatépítő játékokat játszottunk, utálok ilyeneket játszani. Na, körülbelül a második után döntöttem el, hogy én ezt nem fogom csinálni négy napig. (Meg miután a csapatszámunkat ordíttatták velünk órákon át. Bár már a buszon lefelé is sikítozni kellett volna, áh, nem értem, miért kell ezt csinálni...) Ja, meg a buli se volt jó első nap.
Második nap forgatókönyvírás csapatfilmhez (na, ez már érdekesebb volt, ahogy kezdett kibontakozni), dékáni köszöntő (nekem kifejezetten szimpatikus a dékánunk), szaktájékoztató. Na, talán ez utóbbi volt a leghasznosabb. Be kell járni gazdasági jogra, harmadik félévre meg kell lennie minden első féléves tárgynak, szűrő, kábé hármastól fölfelé ösztöndíj.
És akkor most lehet mondani, hogy mekkora gáz vagyok már, de én be fogok járni mindenre rendesen, szerda este hattól nyolcig is, meg péntek reggel is, a többiek csak fogadják meg, mire nem kell bejárni, én Mexikóra gyűjtök, és mivel dolgozni nem lesz időm, a legesélyesebb bevételi forrásnak az ösztöndíjat látom.
Este Kaukázus, széttomboltuk magunkat, nulladik sor, nemérdekelkilát, szétordítottam-énekeltem a torkomat, szabadacsókmaszabadaszereleeem! Aztán Jézus parti, hát nekem nagyon nem jött be, amit ez a magát Jézusnak nevező egyed művelt zenecsinálás szintjén. Nem fejtem ki, szar volt és unalmas. De nem ez a lényeg, hanem csak a teszkóóóóóó! Meg hogy a Kaukázus a Teszkóval kezdett, a közepén ellőtte a Szalai Évát, és a végén mégis mindkettőt eljátszották megint. Ésésésésésésés. :)))))))
Volt még valami vodkaenergiaital, elhanyagolható mennyiségben, beszélgetés kintpunnyadás, ja meg éjjel valami fiúk be akartak költözni hozzánk, mert egy szőke hajú Edittel valamit megbeszéltek, pedig nekünk nem is volt szőke hajú Editünk.
(Jut eszembe, Edittel és Erikkel is találkoztam a táborban délután.)
Harmadik nap, nekem az utolsó, igazából hamar vége lett, mert nem nagyon vonzottak az esti vetélkedők, Eskabbe meg biztos lesz még Veszprémben. Csak délután akartam hazajönni, mert a csapatfilm-forgatás jó mókának ígérkezett, de. Amikor fölkeltem reggel, semmi, de semmi bajom nem volt. Aztán megreggeliztem, és olyan szinten elkezdett fájni a gyomrom, hogy.. na, nem akarok kétszer akkorát mondani, mert az milyen már, de fájt és nagyon nem éreztem jól magam, meg szédelegtem is picit. Gondoltam, így talán nem kéne amazonharcosként körömreszelővel/szempillaspirállal felfegyverkezve rárohanni a fiúkra hordában, főleg úgy, hogy az egész sztori amúgy a trambulinok köré szövődik, térben és tartalomban. (Pedig az egyik szeniorcsaj szerint tök poén lett volna, ha lehányom őket. De valahogy nem vonzott a gondolat...)
Na, szóval így aztán előrébb hoztam a hazautazást, és a 11:08-assal elléptem.
Azóta is ki vagyok merülve, meg le vagyok merülve, tényleg, nem is tudom, mi lett volna, ha még az Eskabbét is végigtombolom.
De azért jó volt ez így, lesznek ismerős arcok, meg hármascsapaté, a hármascsapaté, a hármascsapaté aa győzeeleem meg valami hetes csapatos izé is volt a gyömbérszörpös számra, na az tök jó volt, meg persze Pannon Egyetem, sálálálálá, Pannon Egyetem, sááálálálálálá...
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
***