MOST ÉPP
INFO
Zenélek, és PE-GTK nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok. Szeretek utazni, és szeretem lefényképezni, ahol járok.
Ha akarsz, megtalálsz:
fb,
mail,
flickr
WEBBARÁTOK
2009
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2008
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2006-2007 - hsz.freeblog.hu
(Mexikóból)
2010. január 4.
Andalúzia II. - Cádiz
25-én reggel majdnem lekéstem a buszt Cádizba. Úgy gondoltam, van negyed órám a busz indulásáig, kényelmesen elvillamosozom öt perc alatt és még várnom is kell. Csak azt nem tudtam, hogy Karácsonykor az első villamos pontban reggel 9-kor indul, úgyhogy rohanás gyalog a buszpályaudvarra. Elértem, összesen ketten voltunk a buszon, meg a sofőr.
Cádizban először nem tudtam, hol vagyok a nem létező térképen, aztán elindultam találomra egyik irányban, majd 50 méter után úgy döntöttem, hogy az az irány nem jó. Találtam egy angol nyugdíjas turistacsoportot, arra mentem, amerre ők elindultak. Ezt tudom ajánlani mindenkinek, mert bejött! Nagyjából a történelmi belvárosban voltam. Igazából az is 200 méterre volt csak a pályaudvartól, csak másik irányban.
Még csak picit esett az eső, úgyhogy sétáltam picit, az utcaneveket azért figyelve, hogy megtaláljam Cádiz egyetlen olyan szállását, ahol 20€ alatt meg lehet úszni az éjszakát, az egyetlen hostelt a városban. Nem kellett sokáig keresnem, kb. a második keresztutca volt.
Ágyat foglaltam, kicsit beszélgettem a szobatársaimmal. Két amerikai lány, testvérek, egy hónapot utazgatnak hatalmas hátizsákokkal Dél-Európában. (De jó, ilyet -máshol- mi is csináltunk!)
Fogtam a fényképezőgépemet és az esernyőmet, és elindultam terv nélkül. Nagyjából körbejártam a félszigetet, autofókusszal fényképeztem, bal kezemben esernyő, jobb kezemben a Nikon. Iszonyúan zuhogott az eső, a tenger tombolt, és nem volt szép kék, hanem így nézett ki:
Csizmám, nadrágom elázott, úgyhogy a nap további részében a hostelben száradtam. A tulaj angol, van egy német recepciós srác, két izraeli lány, akik állandó vendégek vagy inkább már kisegítők, meg egy spanyol utcazenész, aki szintén állandó lakos. Nagy közös ebédfőzés és ingyen ebéd volt, ami nagyon jólesett, főleg egy esős karácsonyi délutánon, messze bárkitől, akit pár óránál több ideje ismerek.
A többi karácsonyi utazóval is nagyon jókat beszélgettem. Volt egy holland nő, aki biciklizni szeretett volna, de esőben ugye nem lehet... meg volt négy szlovén erasmusos, akik egyébként Valenciában tanulnak, és az egyik csaj júliusban végigjárta Mexikónak azt a felét, ami nekem még hiányzik.
Jól éreztem magam a hostelben, igazán otthonos hely, ha valaki Cádizban jár (érdemes elmenni, mert nagyon szép!), és nem tudja, hol aludjon, akkor ott! (Casa Caracol.) És még kályha is volt!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
***
