MOST ÉPP
INFO
Zenélek, és PE-GTK nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok. Szeretek utazni, és szeretem lefényképezni, ahol járok.
Ha akarsz, megtalálsz:
fb,
mail,
flickr
WEBBARÁTOK
2009
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2008
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2006-2007 - hsz.freeblog.hu
(Mexikóból)
2009. július 15.
Deutschland - 7. nap // Berlin
A jól eltervezett korán kelésből és reggel nyolctól (mertakkormégnincsensenki) Reichstag-nézésből nem lett semmi, de negyed 11 körül viszonylag kipihenten nyakunkba vettük a várost. Az első állomás az Alexanderplatz volt, csináltunk képeket nappali fénynél is (ez volt az egyik cél), no meg megnéztük kívül-belül a városházát (Rotes Rathaus). Utána a Berliner Dom-ot másztuk meg, egészen a kupoláig, ahonnan már majdnem olyan jó a kilátás, mint a tévétoronyból... de nagyon csak majdnem. :) A dómmal szomszédos Museumsinsel múzeumait nem néztük meg, mert átrohanni nem érdemes rajtuk, egy nap alatt meg nem lehet mindent, szóval majd máskor...
Fernsehturm
Rathaus
Berliner Dom
Ezek után az egyetlen csalódás következett: a zsinagóga. Kívülről gyönyörű, de bemenni nem érdemes, nem sokat lehet látni (vagy csak mi bénáztunk nagyon el valamit). Igazából egy sima terem, ablakokkal, egy euróért kinézhetsz az ablakon és nem látsz semmit. Ja, és ehhez egy reptéri ellenőrzést simán felülmúló kontroll is van még a bejáratnál, tök fölöslegesen.
Neue Synagoge
Némi séta és S-Bahnozás után eljutottunk végre a Reichstaghoz, ahol nem is volt olyan ijesztő méretű a sor, viszont mindenki spanyolul beszélt. (Nem nagyon értjük, hogy miért, de azon túl egész nap szinte csak spanyol beszédet hallottunk, és aki nem is spanyolul beszélt alapból, az tudott spanyolul. Wtf? Zárójel bezárva.) Kibírható (legalábbis sörrel kibírható, Robertát azóta áldom az ötletért) várakozás után bejutottunk, vagyis be nem, csak fel, mert belül takarítják (ld. kettővel ezelőtti bejegyzés).
Reichstag
Brandenburger Tor
Majd Checkpoint Charlie, hát az igazából nem nagy durranás, egy bódé mellett három pasas tartja a francia, a brit és az amerikai zászlót, és le lehet őket fényképezni. Viszont találkoztunk egy nagyon szimpatikus pecsétárussal (jaj, hogy is mondjam ezt, szóval ilyen művízumot lehetett nála venni mindenféle pecsétekkel, amik a Kelet- és Nyugat-Berlin közötti átjárásra jogosítottak fel anno). Ő elmondta, hogy ha még sétálunk egy picit, akkor találunk egy kis darab falat, - és tényleg nem volt nagy, meg tényleg csak egy sima fal volt és kész, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy megnézzük az East Side Galleryt. Az a falnak az a része, ahol mindenféle graffitik vannak, vagyis mondjuk őket inkább művészeti alkotásnak. Baromi messze van a városközponttól, úgyhogy jó sokat metróztunk vissza a brandenburgi kapuig, mert ott valami francia nemzeti fesztivál volt (érdekes, tudtommal a franciák meg a németek annyira nem szeretik egymást, de aztán ki tudja, lehet, hogy pont ezért volt, hogy szeressék), és színpad is volt meg érdekesnek tűnt. Ott szétváltunk, mert én korán le akartam feküdni (a hazaút hosszú lesz és én is vezetek), Roberta és Mirjam maradtak a buliban, én meg Balázs elindultunk lefényképezni a győzelmi oszlopot. Mindig csak "még egy kicsit" mentünk, addig, amíg el nem jutottunk az oszlopig, onnan viszont már közelebb volt egy másik metróállomás, és kábé egy órával később értünk vissza a hostelbe, mint terveztük, viszont fényképeztünk.
A hostel kávézó/pubjában este még ittunk egy sört/narancslevet és küldtem pár e-mailt, aztán alvás.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
***
