Főoldal

KÉPEK

MEXIKÓ ÚTINAPLÓ

MOST ÉPP

INFO
Zenélek, és PE-GTK nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok. Szeretek utazni, és szeretem lefényképezni, ahol járok.
Ha akarsz, megtalálsz: fb, mail, flickr

WEBBARÁTOK

Vartam Ckarlita

2010
01 02

2009
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

2008
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

2007
09 10 11 12

2006-2007 - hsz.freeblog.hu
(Mexikóból)

Arról, hogy hazajöttem, hogy honnan, és hogy hová, bő lére eresztve! - eszterkeblog

2010. február 25.
Arról, hogy hazajöttem, hogy honnan, és hogy hová, bő lére eresztve!

Lassan három hete itthon vagyok. A hideghez még nem szoktam teljesen hozzá, meg a fűtéshez sem, éjszaka egy szál trikóban vékony paplan alatt megsülök, amíg Roberta hosszú ujjú pizsamában alszik, dupla paplan alatt. Valami homeopátiás csodaszernek köszönhetően megúsztam a téli megfázást, és a spanyol csizmám (haha, nyugi, annyira nem szorít :D) mínuszokban is meleg, csak ha már olvad a hó, könnyen beázik... mindegy, 15€-t megért, meg egyáltalán, amilyen irigyen nézte Nóri alias Fashionprinzessin, amikor először találkoztunk, miután hazajöttem, na, az minden beázásért kárpótolt!

Valahogy még azt is feldolgoztam, hogy itt már egy hete ment az egyetem, amikor hazaértem, úgyhogy nem volt reghét pihenés, így jár, aki Spanyolországba megy. :)

Tényleg, ugorjunk is vissza inkább Spanyolországba, sajnos nem fizikailag, csak a történetben... Kezdem azzal, ami úgysem érdekel senkit: egyetem, vizsgák, stb., ezen belül is azzal, hogy minden vizsgám meglett, ráadásul egész jók lettek. A francia és a szolgáltatásmarketing 8-as fölött, a statisztika 7,2, ha jól emlékszem, vagy az a termelésmenedzsment és logosztika jegyem volt? Na mimdegy, ez a kettő 7 és 8 közötti lett, a spanyol regionális gazdaságtan meg 6,2, ezt nem tudom, hogy hoztam össze, le mertem volna fogadni, hogy nem lesz meg. Szerintem még arra is pontot adott, hogy jól írtam a nevem...

Ja, hogy furcsák ezek a hetesek-nyolcasok? Spanyolországban tízig osztályoznak, öttől van meg, és tisztán százalékra megy.

A tárgyakkal meg a vizsgákkal amúgy nem volt gondom, a nyelv teljesen oké, plusz megtanultam üzleti spanyolul, meg ha akarok, tudok olyan csúnyán beszélni, mint a spanyolok. (De nem akarok :))

Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy az egyetem és a vizsgaidőszak mindenhol ugyanolyan szörnyű, már ha az ember lánya erasmusosként is normális tárgyakat vesz fel, nem alibi kezdő angolt meg ilyeneket, rengeteg ajándék kreditért. Szóval meg kellett dolgoznom a plusz tíz fokos januárért! Viszont a spanyolok feltalálták (a spanyol viasszal együtt) a 24/7 tanulótermeket vizsgaidőszakban az egyetemen, ahová be lehet ülni, csönd van, az albérlettel ellentétben van fűtés és nincs semmi, ami elvonná a szorgalmas hallgatók figyelmét.

Egy dolog van csak, amit sajnos nem sikerült úgy megvalósítanom, ahogy szerettem volna: nem tanultam meg rendesen valenciaiul (nagyjából értem és pár szót tudok is, de azt azért nem mondanám, hogy beszélem). Ez a helyi nyelv (bár én inkább dialektusnak mondanám), valahol a spanyol és a katalán között van. A tiszta változata igazából tök ugyanaz, mint a katalán, de ezt egy valenciainak soha ne mondjátok, mert jobb esetben megsértődik, rosszabb esetben kórház :) szóval csak óvatosan a valenciaiak (meg egyáltalán akármilyen spanyolok) büszkeségével!

Tudni kell, hogy a történelmi Kasztíliát kivéve - ami Spanyolországnak nagyjából a közepe - senki nem spanyol. Ők bizony katalánok, andalúzok, valenciaiak, gallok, baszkok... és mindegyik nagyon büszke a származására! A különféle nemzeti identitású - egyszerűsítsünk - spanyolokon kívül van sok marokkói (értelemszerűen minél délebbre megyünk, annál több), románok, afrikaiak, bolgárok, ja, és rengeteg kolumbiai.

Spanyolország nagyon tetszik sok szempontból (klíma, kicsit magasabb életszínvonal, életmód, változatosság - vannak havas hegyek is meg rengeteg tenger, az emberek kevésbé morcosak, mint Magyarországon, stb.), ó, igen, és van valami, ami itthon - oké, Budapestet leszámítva - egyszerűen szörnyű: az emberek öltözködési "stílusa", bár nem is nagyon merném stílusnak nevezni... Ez persze eddig is bántotta a szemem, de fél év Spanyolország után, ahol még egy szomszéd Jóska bácsi is normálisan néz ki, ha kimegy az utcára, na, szóval ez katasztrófa. Persze más kérdés, hogy Veszprémben húszezer forint alatt nem lehet pl. normális farmert kapni, a feleakkora Alcoyban meg húsz euróért dobálták őket a Zarában.

Most mi van? Tök jó, hogy nagy és kényelmes szobám van, van benne rendes hangfal és lehet a zenét minőségi hangzással bömböltetni, ráadásul a hangszigetelés olyan jó, hogy még a csengőt se hallom, nemhogy a szomszédos szerviz zajait, ami nincs is. (Kint volt.) Próbálok meg koncertezem a zenekarommal, hideg van, meg persze egy csomóan hiányoznak. És leginkább próbálok a tanuláson kívül másra is időt fordítani. Például blogolásra. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterke.blog.hu/api/trackback/id/tr541790408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

***

süti beállítások módosítása