Főoldal

KÉPEK

MEXIKÓ ÚTINAPLÓ

MOST ÉPP

INFO
Zenélek, és PE-GTK nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok. Szeretek utazni, és szeretem lefényképezni, ahol járok.
Ha akarsz, megtalálsz: fb, mail, flickr

WEBBARÁTOK

Vartam Ckarlita

2010
01 02

2009
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

2008
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

2007
09 10 11 12

2006-2007 - hsz.freeblog.hu
(Mexikóból)

♥ - eszterkeblog

2008. június 10.

Isolde után, de azért szabadon. Én nem amit utálok, hanem csupa olyat, amit imádok. A linket köszönöm Bözsének.

Imádom a nyarat, a tangapapucsot, sajtot venni a teszkó nyugdíjaspultnál, kék ruhában lenni, mert az tök jó szín és megy a szemem színéhez. Imádom, hogy kék a szemem, és hogy vannak emberek, akik megjegyzik, hogy szép. Imádom a napot, meg a meleget, nem érdekel, hogy harmincöt fok van, inkább legyen harmincöt, mint mínusz tíz. De imádom az első hideget is, mert akkor érzem, hogy ősz is van. És az tök jó. Imádom, hogy a tél mindig pont egy picivel (vagy naggyal) hosszabb, mint kéne, és ezért nem tökéletes, és az benne a tökéletes, hogy nem tökéletes, és hogy le kell esnünk a gödör aljára ahhoz, hogy tudjuk, milyen baromi jó nem a gödör alján lenni. (Ezt nem tudom, ki mondta/írta, de nagyon okos ember/volt.) Imádom a tavaszt is, de leginkább a nyárnak azt a részét, amikor kimegyek a kertbe epret enni.

Imádom a dinnyét, és imádom a sárgadinnyét is, pedig régen azt utáltam. Imádok nyáron semleges színű ruhában flangálva rikító színű jégkásával a kezemben mászkálni, mert az szerintem tök jól néz ki. Imádom a táskákat, a szakadt farmerokat, a trikókat, a fülbevalókat, a kendős kutyákat. Imádom a németjuhászokat, meg azt, hogy a kutya tényleg sosem haragszik és mindig örül. Imádom a kutyámból tépkedni a hatalmas pihepuha szőrcsomókat, amikor vedlik. Imádom azt, amikor ki tudom kapcsolni a tisztaságigényemet, és nem érdekel, hogy földes/kutyanyálas/festékes/vizes/olajos/poros/stb. leszek (sajnos elég ritkán tudom ezt kikapcsolni). Imádok mezítlábazni, főleg fűben. Imádok letekert ablakkal vezetni vagy ülni az anyósülésen, a rádióval vagy cédével együtt ordítva. Imádok utazni, többezer kilométert, akkor is, ha már nem bírok se ülni, se állni, se mozogni, nem érdekel, mert utazni élvezet. Imádom a tenger illatát, a tenger színét, a hajókat a tengeren, halat enni bármilyen formában, a tenger gyümölcseit. Imádom, hogy nyaraláskor tök más dolgok szóba kerülnek a családdal, meg azt is, hogy én 19 évesen sem tartom gáznak (sőt, 16 évesen sem tartottam annak) a családdal nyaralást.

Imádok kempingezni, beázni a sátorban, úgy megázni általában. Imádom az eső illatát, a hegyek formáját, és amikor a felhők a hegyekre ráereszkednek. Imádok kempingben gázfőzőn konzervet melegíteni a sátor előtt, még akkor is, ha mindegyiknek ugyanolyan íze van. Imádom a nyitott és vendégszerető külföldieket, akik ránézésre megkérdezik az utcán, hogy segítsenek-e, tudjuk-e, hol vagyunk egyáltalán. Imádom, amikor már Veszprémben is annyira nyár van, hogy a Zala Volán különjárata áll meg mellettem, hogy megkérdezze, merre van az Állatkert.

Imádom a tojásrántottát, a csokit, bátyám bodzaszörpjét, a málnaszörpöt szódával, a nagyon retró helyeket, az olyanokat, mint a Szimpla, ahová Nhim vitt múltkor. Imádom a lila színt. Imádok eggyel több gombot kigombolni. Imádom azt, amikor arra a zenére vadulok, amit én/mi játszom/unk. Imádom, ha göndör a hajam, mert ettől tök nőiesnek képzelem magam. Imádom, ha azt mondják, hogy szép a szám. Imádom a szemüveget, mert szerintem a szemüveg öltöztet. Imádok telefonálni, főleg ha valaki olyan hív, akire nem számítok, de örülök neki. Imádom, ha azért hívnak, mert már rég beszéltünk. Imádok postán levelet kapni. Imádok képeslapot küldeni.

Imádom a túró rudit, imádok tök új emberekkel beszélgetni és jól érezni magam úgy, hogy tudom, hogy két hét múlva már lehet, hogy meg se ismerjük egymást. Imádom a nem szokványos plüssállatokat (sárkány, 30 centis béka, satöbbi). Imádok beszélgetni, imádom, ha rólam van szó, de azt is imádom, ha másról és tudok okosat mondani. Imádom, ha nekem van igazam. Imádom, ha meglepnek a születésnapomon, imádom, ha Mexikóból felhívnak tök váratlanul, imádok embereket meglepni. Imádom a kávézókat, a jeges kávét, a hozzájuk tartozó beszélgetéseket. Imádom azokat a pasikat, akik nem felvágósak. És van stílusuk. Imádok pasitól smst kapni.

Imádok hajnalig nem aludni és beszélgetni a konyhában. Imádom az utcazene fesztivált, a Balatont, a Balaton-körbebiciklizést. Imádom a családomat, még akkor is, ha ez nem mindig látszik, sőt, általában nem. Imádom a legeslegjobb-de-nem-a-legkedvesebbet, imádom a mexikóiakat, meg még néhány embert. Imádok pénzt költeni, imádok foglalkozni a barátaimmal és kimutatni, hogy értük aztán bármit. Imádok mindig egyszerre rengeteg mindent csinálni, mert így nem unatkozom. Imádok kutyát sétáltatni, imádok aludni, imádok fényképezni, imádom, ha jó képeket csinál valaki rólam, amikor nem nézek oda.

Imádok pár napra kikapcsolni, itthagyni egy picit mindent. Imádom a repülőtereket, az összeütött dobverők hangját, a papucsos fiúkat, az iróniát. Imádok vonatozni, zongorázni, először csókolózni valakivel, hajat mosni, hideg vízben zuhanyozni, vizes fűben focizni, megölelni valakit.

(Imádok élni, imádok élni, imádok nyári estén csillagokra nézni, lalallalaaaa, lalallalaaaaaaaaaaaaaaa...)

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterke.blog.hu/api/trackback/id/tr40513924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

***

süti beállítások módosítása