MOST ÉPP
INFO
Zenélek, és PE-GTK nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok. Szeretek utazni, és szeretem lefényképezni, ahol járok.
Ha akarsz, megtalálsz:
fb,
mail,
flickr
WEBBARÁTOK
2009
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2008
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2006-2007 - hsz.freeblog.hu
(Mexikóból)
2008. június 8.
Halászléfőző verseny a Somlón
Utazó rovat, mert hétvégi kikapcsolódás volt. Igazából régen nem kapcsoltam már ki, úgy egyáltalán, nem hogy ennyire. Felmentünk a hegyre, és nem érdekelt minket az eső meg a tévé meg az érettségi. Akkor hiányos mondatokban.
Somló. A hegynek még nem teljesen a teteje, inkább a közepe. Sátor, úgy harminc-negyven méterrel feljebb a háztól. Cseresznyefa alatt. Azon voltak a legérettebb cseresznyék. Fekete ló kutyák, három darab. Welcome-drink: törkölypálinka. Szőlőillat (a pálinkáé). "Senkinemhozottgitárt?" (Nem.) Trombita van. Szalonnasütés, nincs kenyér. Megérkezik némi kenyér. Kis balhé, este nagyobb balhé, oka a jó bor. Juhfark, meg más is. Fekete-féle finom bor. Pince, hordók, pinceszag. (Pinceillat.) Egyre több pohár bor. Tábortűz. Pottyantós vécé, de van benne papír. Esik eső csepereg. Emberek, sokfélék, ahányan vannak, annyifélék. Bálintkának nem kéne berúgnia. Zuhog, mint az állat. Sátor. Nem fogunk fázni? (Csak én fáztam.) (Nyilván nem trikóban kéne aludni fent a hegyen.)
Másnap. (Másnap.) Egy falatot sem kívánok. Három korty teát tudok leerőszakolni a torkomon. Reggelire cseresznye. Délelőtt punnyadás, nagyon. Hülye film a dévédében bent a házban, de tényleg siralmas, hitgyülis rokksztárokról, csak épp ismeretlenek számomra, hál' öö szóval szerencsére. Tizenegy és még mindig nem bírok reggelizni, de Kinga már megment egy kávéval. Jobb. Ebéd helyett végre reggeli, kolbász hagyma kenyér paradicsom. Rengeteg paradicsom. Aztán paprikát csumázunk kés nélkül, meg aprítjuk is, egy tálba a paradicsommal, alapléhez kell. Rollinsztónsz. Valahogy időkiesés, vagy talán esett az eső, közben hazatelefon: maradunk még egy éjszakát.
Ja, nem esett ki, bent ültünk a kisházban a belső szobában. Valamit mondott a Szabi, amit senki sem értett, de lehet, hogy jobb is. Csúnya színű az ég, lefényképeztük. Zuhog. Halászlé kint, mi bent, vagy nem is emlékszem már, ezt hogy oldották meg. Aztán sátor, újabb zuhé, a mostani durvább, mint az előző. Trombita. (Sátorban, szép.) "Bátrak vagyunk, akkor is fent alszunk, ha csapkod össze-vissza a villám, mert mi nem félünk és különbenis, ha belénk csap a villám, tök mindegy, hogy a házban, vagy a sátorban, így is, úgy is annyi." (- Gondoltuk mi.) Első villám, ami közel csap. Komoly fontolgatás, ne menjünk-e vissza a többiekhez... (Bátorság...) Zuhé van, irdatlan, maradunk. Ernyő, rohanás a másik kisházba (továbbiakban terasz), ott épp a Club Era gitárosa zenél a barátnőjével. Wera fúj, aztán én is gitározom, mármint mi, együtt, zenélünk. Tök jókat. De tényleg, nem börtönablakába. Fű, kösz nem. Bor, túrórudi.
Halászlé, közben kész lett. Szálkák dögivel, hagyjuk. Némi kenyér. Segítünk sátrat verni, bár ezek a kétszemélyes egy kilós kis sátrak be fognak ázni. Terasz, jéger. Komolytémázás, nárcizmus, Mussolini, fasizmus, fajgyűlölet, előítéletek, cigányok, szociálpszichológus csaj (legalábbis valami ilyesmit tanul), tökigazavan, a világból még könnyű rokkerpánkhungarista csajokon kívül nem sokat látott rokkersrác, töknincsigaza. Nyilván aztán annyira én sem vagyok toleráns, talán velem van a baj. Bár a fiúk ennyi idősen (14-20) mindenre felvágnak, vagy talán tovább is, vagy talán mindig? Tisztelet és szeretet és a telefonszámom a kivételnek. Unalom, unalom, unom unom unalom, iwiw wapon keresztül, tényleg igaz rám, hogy akkor is gépezek, ha nincs internet, és akkor is netezek, ha nincs gép. Semmi új, de legalább arrébb mentem, vissza se megyek, sátor, pizsama. Wera behozza a trombitáját, visszamegy. Éhes vagyok, sms, légyszihozzvalamikaját. Kenyér és bor, plusz két ember, menjekmárénisbulizni. Na jó. Pizsinadrág marad, amúgy is ilyen melegítő-jellegű. (Csak épp nem meleg, de a nedves farmernál nem rosszabb.) Pince, Weráék terasz, mi maradunk lent a tűznél. Veszedelmes állapotok, zuhé, vigyükarrébbasátrat (mármint csak ilyen eső ellen valamennyire védő pavilon), szerintem ez egyáltalán nem jó ötlet, főleg hogy a társaság fele részeg. Hiába minden, a legjobbat akkor teszem, ha segítek és megvédem a sátrat attól, hogy a tűzbe essen. Egy pár zoknit is megvédek a tűztől. Szétesés, mindenféle értelemben, mármint én nem, csak páran meg a sátorféleség. Vissza az eredeti helyére, káosz, hajam már csurom víz, meg a ruhám is.
Romantika, napernyő a tűznél (hogy ne ázzunk, bár már mindegy), pince, bor, én nem tudom, melyik bor nem kénes, fogalmam nincs, milyen szaga van akkor. Lopó, nem tudok bort lopni, nagyon nehéz! Vissza a tűzhöz, pár korty bor, csípi a szemem a füst. Sátor, hajtörlés pulcsiba, semmi száraz ruha, bugyiban-trikóban alszom. Wera, beszélgetés, alvás, fázás, pokróc, aztán reggel. Kiordibálás kint ordibálóknak, hogy neordibáljanakb.., mert még aludni szeretnénk b..! Aztán ébresztőóra, sátorcsomagolás, lerázzuk a fülbemászókat, Kinga főz nekünk kávét meg teát, úgy igaziból, amikor megkérdezik tőled reggel, amikor biztos fáradt vagy vagy fázol, hogy "csináljak neked egy kávét?"
A kávé nagyon jó. Weráék apukája jön értünk, fel át a szőlőn sátorral kempingszivaccsal, kocsi, büdösekvagyunk, (nekem már fel se tűnt a füstszag.) Annyira nem, hogy ebben a két napban a cigi sem zavart. Ajka teszkó, reggeli, túrórudi.
Még ilyet.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
***
