Főoldal

KÉPEK

MEXIKÓ ÚTINAPLÓ

MOST ÉPP

INFO
Zenélek, és PE-GTK nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok. Szeretek utazni, és szeretem lefényképezni, ahol járok.
Ha akarsz, megtalálsz: fb, mail, flickr

WEBBARÁTOK

Vartam Ckarlita

2010
01 02

2009
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

2008
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

2007
09 10 11 12

2006-2007 - hsz.freeblog.hu
(Mexikóból)

Első benyomások, és arról is, hogy már van albérletem - eszterkeblog

2009. szeptember 10.
Első benyomások, és arról is, hogy már van albérletem

Egy nap alatt nem lehet túl sokat látni egy országból, de amit eddig láttam, az nagyon tetszik.

Azzal együtt is, hogy az éjszakát Madrid buszpályaudvarán töltöttem, mert fél tizenegykor az éjféli buszra már nem volt jegy, csak a reggel hetesre. Ráadásul fél kettőkor kiküldtek minket a pályaudvarról, és kívülről támaszthattuk az üvegfalat. Bőröndön ülni egész éjszaka nem kényelmes, de közben jót beszélgettem egy kolumbiai sráccal és az anyukájával, meg egy dominikai nővel, aki Németországban dolgozik.

Bőröndön aludni se olyan kényelmes, de a New York-Budapest Delta járatról lopott vékony kék takaróm csodákra képes, - na meg a fáradtság.

A Madrid-Alicante egy hosszú buszút volt, de egy hónap Mexikó után meg se kottyant, és utána már csak másfél óra, és Alcoyba értem, ahol José várt, a mentorom (aki argentin). Madrid és Alicante között egyébként amikor nem aludtam, akkor végig lestem ki az ablakon, láttam soksoksoksok mezőt gabonával bevetve, rengeteg szélkereket (Cervantes kultuszának jótékony hatása az energiaiparra), és a városok meg szépek, mert igaz, sok a lakótelep, de úgy néz ki, mintha téglából lennének a házak (vagy abból is vannak), na szóval nem rondák. És vannak pálmafák.

És Spanyolországban működik rendesen a metrópótló, és nem kellett soha egyetlen lépcsőn leszenvednem a húsz kilós bőröndöt, na nem azért, mert nem lett volna, hanem mert mindig akadt valami úriember, aki meg sem várta, hogy elszörnyedjek, hogy nem működik a mozgólépcső. És Spanyolországban látsz olyat, hogy este tíz, Madrid, huszonnyolc fok.

Na, akkor vissza (illetve el) Alcoyba: Josénál gyorsan írtam egy e-mailt apának, hogy egyben megérkeztem, aztán nekiálltunk lakást keresni. Elmentünk a suliba és letépkedtünk néhány telefonszámot, nagy része persze már betelt vagy nem vette föl, aztán találtunk egyet, ami egész jó volt, de kicsit drága, bár lealkudtuk, és még nem mondtuk biztosra. Aztán a második, amit megnéztünk, annyira tetszett, hogy most itt ülök a nappaliban és na szóval itt maradtam. Bueno, bonito y barato, azaz jó, szép és olcsó - ami ebben a kombinációban Spanyolországban szinte lehetetlen. Két kolumbiai csajjal és egy fehér macskával lakom. A lakás tényleg szép, van internet, meleg víz, mikró, hűtő, szupermarket húsz méterre, és mindez öt percre az egyetemtől. Azt hiszem, még fűtés is van.

Holnap semmi dolgom, úgyhogy azt hiszem, a program Alcoy felfedezése lesz gyalogosan, meg közben drukkolok, hogy végre utalják át az ösztöndíjamat.

A bejegyzés trackback címe:

https://eszterke.blog.hu/api/trackback/id/tr671374169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lovely (-: fogadjunk h a fehér macska neve h hógolyó(-:

***

süti beállítások módosítása