MOST ÉPP
INFO
Zenélek, és PE-GTK nemzetközi gazdálkodás szakon tanulok. Szeretek utazni, és szeretem lefényképezni, ahol járok.
Ha akarsz, megtalálsz:
fb,
mail,
flickr
WEBBARÁTOK
2009
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2008
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
2006-2007 - hsz.freeblog.hu
(Mexikóból)
2009. január 26.
Utak csillag nélkül
Miért van az, hogy az összes utazási ajánlat úgy kezdődik, hogy milyen a szállás? Kit érdekel az, hogy hány csillagos, és adnak-e hozzá kontinentális reggelit? Miért nem azt írják le, hogy mit lehet ott csinálni? Akit csak a szálloda érdekel, minek megy messzire, végülis a tenger mindenhol ugyanolyan sok helyen hasonló, ha csak hotel kell meg strand, akkor nem tök mindegy, hogy a homok fehérebb vagy sárgásabb, vagy a víz egy hajszállal kékebb, esetleg türkiz, sötétebb vagy világosabb?
Félre ne értsetek, engem érdekel, a tenger nem ugyanolyan Bulgáriában, Dél-Franciaországban, Dubrovnikban, Észtországban, a Csendes-Óceán partján vagy a Kaliforniai-öbölben, de aki még a várost se nézi meg, ahol van, annak nem tökmindegy?
Rengeteg ember csodálatos helyeken közvetlen közelében jár, csak épp nem nyitja ki a szemét, nem teszi ki a lábát az apartmanból, nem tér le a vezetett túra útvonaláról (már ha van benne annyi, hogy befizet legalább egy vezetett túrára). Nem megy ki, mert az utca biztos koszos, vagy fél, hogy kirabolják, mert turista, vagy hogy eltéved, vagy hogy valamit önállóan kellene megkérdeznie, esetleg idegen nyelven (kézzel-lábbal) kommunikálnia. Nem eszik helyi ételeket, nehogy elrontsa a gyomrát, vagy ha igen, valami turistáknak csinált menő étteremben. Viszont mindig befizet a banánalakú hajóra, meg az élményfürdőbe, koktélozik a hotel medencéjében, és tök jó.
Mire emlékszik? Hogy milyen volt a szállás, meg a kaja, jobb esetben feküdt egész héten a parton. Volt-e légkondi a transzferbuszban, mennyibe kerül a sör, és persze vannak képek is, a háttér nem lényeg, ők vannak rajta nem rendesen felöltözve, elvégre nyaralnak. Olaszba', vagy máshol.
Én mire emlékszem? Eddigi legjobb nyaralásaim azok voltak, amikor a kocsiban aludtunk félúton, mert késő estig vezettünk és reggel korán indultunk tovább, amikor kicsit eltévedtünk és láttunk egy szép templomot, amikor plusz hét fokban sátraztunk a hegyekben, és a zuhanyzókba befújt a szél, amikor arra mentünk, amerre azt mondták, nem olyan biztonságos, amikor egy kis útszéli büfében ebédeltünk valamit, mert már nagyon éhesek voltunk, amikor sajtokat vagy dinnyét vagy mézet vettünk helyiektől, esetleg borókapálinkát fantás üvegben, amikor olyat láttunk, amire úgy egyáltalán nem is számítottunk, és nem is nagyon gondoltunk rá, csak át akartunk utazni, amikor annyira fájt a talpam az egész napi mászkálástól, hogy este tényleg nem tudtam lábra állni, és amikor nem mozdult a hegyi kecske, várta, hogy fényképezzek, de kifogyott a film.
Ezekről a pillanatokról nincs kép. De úgyse fogom őket elfelejteni.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
***
